Már régóta ismert hogy az alvási apnea, vagyis az alvás közbeni légzéskimaradásban szenvedők körében nagyobb a stroke kockázata. A tudósok most megállapították, hogy a betegség a csendes storke kialakulásához is vezethet, amelynél az agyi szövetek mindenféle tünet nélkül elhalhatnak.

A kutatást az Amerikai Stroke Társaság konferenciáján mutatták be. Eszerint a stroke-on átesett páciensek nagy arányban szenvedtek alvási apnoe szindrómában is, így a tudósok joggal feltételezik, hogy ez a betegség nagyban növeli a stroke kialakulásának kockázatát.

A kutatás során stroke-on átesett pácienseket vizsgáltak, akiknek átlagéletkora 67 év volt. Mindannyiuknál egész éjszakán át tartó alvásvizsgálatot, valamint mágneses rezonancia (MRI) és komputertomográfiás (CT) vizsgálatokat végeztek el.

Az esetek 91 százalékában a stroke-on átesett páciensek alvási apnoe szindrómában is szenvedtek, és nagyobb eséllyel diagnosztizálták náluk a csendes stroke-ot (átmeneti agyi keringési zavar miatti károsodás).

A szakemberek az eredményeket követően azt javasolják, hogy az alvási apnoét is vegyék figyelembe, mint a stroke kockázati tényezőjét, mert egyszerű odafigyeléssel és alvásterápiával csökkenthető a stroke egy jelentős rizikófaktora - írja a healthday.com.